Bár ifj. Alexander Dumas sikeres regény- és drámaíró
lett, halhatatlanná kétségtelenül életrajzi elemekre épülő regénye, A kaméliás
hölgy tette, mely minden idők egyik legfelkavaróbb szerelmi története. Főszereplője,
a tragikus sorsú Marguerite Gautier alakját Dumas valós személyről mintázta. A
lány Alphonsine Plessis néven született egy parasztgazda lányaként. Apja a
szóbeszéd szerint eladta őt a cigányoknak. Így került Párizsba, ahol Marie
Duplessis néven varrónőként dolgozott mindaddig, amíg egy vendéglős fel nem
figyelt különleges szépségére. A vendéglőst egy másik férfi követte. Majd egyre
újabbak érkeztek… és a lányból rövid idő alatt korának legünnepeltebb és
legkapósabb kurtizánja lett. Aki bár megosztotta kegyeit Párizs sok gazdag és
nemes férfijával, tartós hírnevét egy elszegényedett fiúnak (ez volt az ifjú
Dumas) köszönhette, akivel 1844 őszén rövid, keserédes románcba keveredett. A
fiú által kezdeményezett szakítás után Marie más férfiaknál (többek között a
zeneszerző Liszt Ferencnél) keresett vigaszt, majd férjhez ment egyik
udvarlójához. Betegsége egyre jobban eluralkodott rajta, ezért nem tudta
folytatni nagyvilági életét. A mindössze huszonhárom éves lány 1847. február
3-án magányosan halt meg. Dumas egy apjával tett utazásról hazafelé értesült
Marie haláláról. Hazaérkezése után elment a házához, ahol oly sok kellemes
percet töltöttek együtt, majd 1847 májusában kivett egy szállodai szobát,
újraolvasta a lány hozzá írt leveleit, és nekilátott a regénynek, amely egy
évvel később jelent meg, és világhírűvé tette. És amit 1852-ben saját maga
alkalmazott színpadra.
A darab sikere talán még a regényét is felülmúlta. Erre a
népszerűségre építve komponálta Guiseppe Verdi La Traviata című, talán
legnépszerűbb operáját. A híres párizsi kurtizán bőrébe az eltelt évtizedek
alatt olyan hírességek bújtak – többek között –, mint Sarah Bernhardt
(1911-ben), Alla Nazimova (1921-ben), Greta Garbo (1936-ban), Kate Nelligan
(1976-ban) és Greta Scacchi (1984-ben); míg Armand Duvalt olyan színészek
alakították, mint Lou Tellegen (1911-ben), Rudolph Valentino (1921-ben), Robert
Taylor (1936-ban), Peter Firth (1976-ban) illetve Colin Firth (1984-ben).
Adatlap
Szerző:
Ifj. Alexander Dumas
Fordító:
Csergő Húgó
Kötés:
Oldalszám:
141
Papírminőség
Képek száma
0
Méret
Kinek ajánljuk?
Kor
kortól függetlenül mindenkinek
Nem
talán inkább nőknek
Miért ajánljuk?
A kiadó véleménye:
A romantika és a szerelem soha meg nem unható remek története.