Tizenöt humoreszk füzére Karinthy egyik legzseniálisabb, népszerűsége mellett is egyik legtitokzatosabb műve, a Tanár úr kérem. Nemzedékek nőttek fel rajta, kacagtak harsogva a rossz tanuló felelésén, az iskolából elkéső diák morfondírozásán, a tornaóra szörnyűségeit átélő álmain, nemzedékeknek vált szállóigéjévé az "eladom a könyvem", a "lógok a szeren", a "röhög az egész osztály". Általában azonban gyermekolvasmány maradt, pedig ez a kötet, jóllehet valóban kitűnően szórakoztatja a ma diákjait (már csak azért is, mert minden reform ellenére ma is elég rettenetesek a számtanórák, ma sem szívesen felelnek a rossz tanulók, ma is kínos korán kelni, ma is meg kell magyarázni a szülőknek a bizonyítvány bizonyos jegyeit, ma is értekezni kell magyarórákon Petőfi "nyelvszépségeiről" stb.), elsősorban és igazából mégiscsak valódi, felnőtteknek is szóló irodalom: örök dolgok hallatlanul biztos megragadása és kimondása, és egyszeri, véglegesen elmúlt korszak, a századforduló diákéletének kisdiák szemmel nézett egész világának pontos feltérképezése.
